Árnyékot és szárazságot kedvelő növények 10 legjobbja

Bár sok növényről azt tartják, hogy  kedvelik a száraz, árnyékos helyeket, az említett körülmények között, a legtöbb mégis kevesebbet virágzik és növekedése is gyérebb. A száraz, árnyékos helyet tűrő növények nagy részét sok, a komposzthoz hasonló szerves anyag-, illetve nedvességtöbbletben kellene részesíteni.

Japánszentfa (Nandina domestica)

A japánszentfa vagy égibambusz néven is közismert növény a kevés árnyékot adó, teljes napfényes helyeket kedveli. Igen sok fajtája kapható. Némelyik 2,5 méter magasra is megnő, míg más, törpe fajták alig érik el az 1 métert, vagy még annál is kevesebbet. A japánszentfa rendkívüli jellemzői közé tartoznak az üstökösen álló, többszörösen szárnyaltan összetett levelei, illetve a téli időszakban termő, piros termésbugái. A klímazónák közül a 6-9-es területeket kedveli. (A klímazónákról többet itt >>)

Nandina domestica

Nyuszifül (Stachys byzantina)

A nyuszifül egy bokrosodó évelő növény, mely szokatlan puha tapintású, bolyhos, 2-5 centiméter hosszú leveleivel remek talajtakaró. A meleg éghajlatokon, a legmelegebb nyári időszakban a földre hajlik, de a következő tavasszal visszaegyenesedik. A nyuszifül a 4-7-es zónákban növekszik a legjobban. Mivel inkább a száraz, árnyékos helyeket kedveli - a rothadási és a penészedési problémák megelőzése végett -, ha egy módunk van rá, ne nedvesítsük be a leveleit. Előnyére válik, ha  talaját a komposzttal tápláljuk.

Kukoricanövény (Aspidistra elatior)

A kukoricanövény egyike azon növényeknek, melyek a legjobban tűrik a szárazságot és az árnyékot. Széles, zöld levelei, virágládákba ültetve, illetve a tájba építve a legvonzóbbak. A mély, termékeny talajt kedveli leginkább, de megél a legmostohább körülmények között is. Leginkább a 7-10-es zónákat kedveli. Apró, piros virágai alig észrevehetőek. Ezt a növényt kizárólag trópusi kinézetű lombozata kedvéért termesztik.

Aspidistra elatior

Hamvaska (Senecio cineraria)

A hamvaska vonzó, szürke vagy ezüst színű lombozattal rendelkezik és megleg, száraz, nyári árnyékban jól növekszik. A 6-os zónát szereti, ahol a nyarak hűvösek; egynyári növényként díszíti a tájat. Ha lombozatát gyakran éri nedvesség, vagy magas a páratartalom, a hamvaska hajlamos a penészedésre. Éppen ezért, a 8-10-es zónákban gyakran termesztik téli növényként tátikával és árvácskával együttesen.

Afrikai szerelemvirág (Agapanthus africanus)

Az afrikai szerelemvirág egy Afrikában őshonos növény, melyet afrikai liliom néven is ismernek. Széles, sásszerű levelei és rendkívüli virágzata által lett közismert. Ez a növény több tucat, apró, trombita alakú, ernyős virágot nyit. Egyenesen álló tőkocsánya 60-100 centiméter hosszú, és tartós virágokat terem. Megtelepedése után el lehet hanyagolni egy kicsit, és elviseli a részleges árnyékot, illetve a szárazságot is. Ennek ellenére jobban szereti a szerves anyaggal dúsított kerti talajokat. A 8-11-es klímazónákat részesíti előnyben.

Agapanthus africanus

Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana)

A szálkás pajzsika egy  40 – 90 centiméter hosszúságú, tartós páfrány. Télen a földre hajlik és a 3-as vagy melegebb klímazónákban is igen ellenálló. A növekedési időszakban gyorsan terjed, és mély, árnyékos helyen növekszik. Ha biztosítják számára a megfelelő mennyiségű árnyékot, száraz körülmények között is megél. Mint a legtöbb páfrány, inkább a savas, szerves anyagokban gazdag talajt kedveli.

Nyári orgona (Buddleia davidii)

A nyári orgona, más néven pillangócserje, színes, érdekes formájú virágzatával igencsak magára vonja a pillangók figyelmét. A növény 1,8 méter magasra és ugyanilyen szélesre  is megnőhet. Bár a nyári orgona a félnapos árnyékban vagy a fák levelei között beszűrődő napfényben  is megterem, virághozama csökken, ha teljes, illetve nagyon sűrű árnyékban nő. Mivel az új hajtásokon virágzik, a kívánt forma eléréséhez szükség szerint vissza lehet vágni, és az új hajtásokon már néhány héten belül virágozni fog. Évelőként a nyári orgona inkább az 5-10-es zónákban növekszik, éves növényként pedig bárhol máshol.

Buddleia davidii

Jezsámen (Philadelphus virginalis)

A jezsámen teljes vagy részleges napfényben egyaránt megél. Semmi köze a narancsfához, ám kora tavasszal nyíló fehér virágainak, kellemes citrusfélékhez hasonló illatuk van. Ívelő ágai elérhetik a 3 méter magasságot, olykor még annál is többet. Ha a talajt szerves anyaggal gazdagítjuk, árnyékban is nagyon jól érzi magát. Miután megállapodik, igen szárazságtűrő, ám, ha minden két vagy három hétben hozzájut egy kis többletnedvességhez, a nagyon száraz területeken is ellenállóvá válik.

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

A nyugati ostorfa egy aljnövényzetként növekvő fa, amely a többi nagy fák alatt növekszik és eléri a 6 méter magasságot, illetve a 3 méter szélességet. Szív alakú levelei egész nyáron vonzóak. Azonban a nyugati ostorfa fő jellegzetességét nagy számú, bíborvörös vagy rózsaszín virágai jelentik, melyek tavasszal megelőzik a levelek kihajtását. A lombos fák árnyékában érzik magukat a legjobban. Nem igazán kedvelik, ha örökzöld fák alá, vagy nagyon lúgos talajba ültetik őket.

Celtis occidentalis (Nyugati ostorfa)

Sásliliom (Hemerocallis)

A sásliliom egy rendkívül jól alkalmazkodó növény, amely szinte bárhol megél, ahová ültetik. Dézsás növényként is nagyszerű, de kerti dísznövénynek is igencsak megfelel. Viszonylag gyorsan meghonosodik és bármilyen talaj- és fényviszonyok között jól szaporodik. Léteznek piros, narancssárga, sárga és rózsaszín virágú fajták is. Amikor a száraz, árnyékos kertünkbe szeretnénk sásliliomfélét választani, olyan fajták mellett kell döntenünk, amelyek beilleszkednek az adott környezetbe. Nem minden sásliliomfajta áll ellen a hidegnek! Télen a legtöbb növény a földre hajolva elpusztul, és tavasszal a gyökereiből, illetve a gumójából újból kikel.