Újragyepesítés 7 lépésben - 2. rész

Újragyepesítés 7 lépésben - 2. rész
Előző részünkben azt részleteztük, hogy milyen előmunkálatokat ajánlott elvégezni egy újragyepesítés előtt; a következőkben a vetés körüli teendőket írjuk le az első fűnyírással bezárólag.
Jó tanács! Már az építkezéskor gondoljunk a leendő kertre is: amikor a pincét ássák, gondoskodjunk róla, hogy a talaj felső, humuszban gazdag rétegét (az úgynevezett „A szint", feltalaj vagy termőréteg) külön kezeljük. Halmozzuk ezt fel a telek egy szabad sarkában legfeljebb 1,5-2 m magasan, és a talajélet fenntartásáért a tárolási idő alatt vessük be valamilyen zöldtrágya-növénnyel. A természetes növénytakaró egyben gondoskodik a talaj megfelelő árnyékolásáról is.

4. lépés: Talajelőkészítés


Kezdjük a talajelőkészítést a kapálógéppel, hogy fellazítsuk, morzsás szerkezetűvé munkáljuk meg a talajt. Ezután következhet a gereblyézés: egy irányba haladva húzzuk ki a területről a gyökérmaradványokat és a nagyobb rögöket. Ha a kapálógépes talajlazítás ellenére túl sok a durva rög, akkor a problémás helyekre érdemes szitált kerti földet vásárolni.

A megvásárolt termőföldet talicskával hordjuk szét a szükséges helyekre, és 2-3 cm-es rétegben elterítve egyszerűen takarjuk le vele az egyenetlen talajrészeket. A vetés előtti indítótrágyázást a fűfélék nem feltétlenül igénylik.

 

ujragyepesites

 

5. lépés: Vetés, takarás


Természetesen egy menetben is bevethetjük az egész területet, ám nagy felületre rendszerint nehezebb egyenletesen kiszórni a  magot, és így gyakran lesz foltos a vetés, m2-enként 20-30 g fűmaggal számoljunk. A megadottnál több vetőmaggal sem érünk el sűrűbb gyepet.

A füveknek pedig szükségük van a fényre a begyökeresedéshez, és a túl sűrű állományban pont ez hiányozna nekik. A vetés után sekélyen dolgozzuk be a magokat a talajba gereblyével, de ügyeljünk, hogy ne kerüljenek 5 mm-nél mélyebbre. A magok nagy része így takarást kap, a más részük viszont a felszínen marad.

 

6. lépés: Hengerezés, öntözés


A talaj lezárásaként menjünk végig a bevetett területen a gyephengerrel. Ez a lépés rendkívül fontos, mert így, a nyomás hatására kerül egymással közvetlen kapcsolatba a talaj és a fűmag - ez pedig elengedhetetlen a csírázás szempontjából. A művelet legjobb eszköze a rácsos henger, de természetesen alkalmasak a vízzel megtölthető műanyag, illetve a fából készült hengerek is. A hengerezéskor száraznak kell lennie a talajnak, mert különben a nedves földdel a magok is a hengerre tapadnak. Az első öntözéstől kezdve folyamatosan nedvesen kell tartani a talajt.

A nyári hőségben érdemesebb nem egyszerre kiadni a szükséges nagy mennyiségű vizet, hanem naponta többször, kis vízadagokkal és finom öntözőrózsával vagy szórófejjel öntözni. Így biztosan nem mosódnak el a magok, és egyenletes lesz a kelés.

 

7. lépés: Az első nyírás


Az első fűnyírással várjuk meg, amíg a frissen kikelt fű eléri a 10 cm-es magasságot, és akkor is csak a levélcsúcsokat (kb. 1 -2 cm-es) vágjuk le. A csúcsok eltávolításával ösztönözzük a kis növények gyökere-sedését.

A következő nyírásoknál már fokozatosan egyre rövidebbre vághatjuk a fűszálakat, amíg végül elérjük a kerti pázsitoknál megszokott 3-4 cm-es magasságot.

 

<< Vissza a cikk elejére: Az újragyepesítés előmunkálatai

 

pazsit-gondozasa

 

Forrás: A pázsit gondozása

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban >>

értékelés