Pázsit vagy gyep? Melyiket válasszuk a kertünkbe?

Pázsit vagy gyep? Melyiket válasszuk a kertünkbe?
Az összefüggő zöld szín a kertünkben nem csak a szemünket gyönyörködteti, de othont ad a fáinknak, cserjéinknek, a virágágyainknak. A pázsitban helyezhető el az úszómedence, a kerti tó, a pihenő. Egyetlen hátránya, hogy gondos ápolást kíván. A gyep a párologtatásával fokozza a környezet levegőjének a páratartalmát, megköti a port, szabályozza a hőmérsékletet, sőt még a zajt is csökkenti. De mi a különbség a pázsit és a gyep között?

A pázsit

 

A pázsit rövidre nyírt, apró szálú és finom levelű füvekből álló, szőnyegszerű gyeptakaró.

Magvetéssel, gyeptéglázással vagy előnevelt szőnyegpázsittal létesíthető. A szép pázsit gondos, szakszerű, következetes munkával érhető el. A pázsit telepítése, ápolása, a vele való törődés életritmusunkká válik, egyben a kert esztétikai egységét három évszakon át őrzi.

Mivel kimondottan díszítő célt szolgál, olyan helyen létesítsük, ahol az esztétikai hatás az elsődleges: a bejáratnál, közvetlenül a ház melletti részen. A kert többi részén inkább a díszgyepet érdemes kialakítani.

Az elmondottak ellenére a telepített fűfajok a taposást, nyírást jól viseljék el, nagyszámú vegetatív hajtást növesszenek, alacsony növésűek és lassan sarjadó típusúak legyenek. Színük tartósan üde zöld legyen. A pázsitok víz-, és tápanyag-, és nyírásigényesek.

A pázsit csak akkor sikerülhet, ha jó táperőben lévő, jól megmunkált és előkészített talajba a célnak megfelelő fajokból álló és elegendő mennyiségű fűmagkeveréket (vagy fűmagot) szakszerűen vetünk, a megerősödött vetést később is szakszerűen ápoljuk és rendszeresen trágyázzuk.

Gyakori hiba, hogy a pázsitmagkeveréket nem termőföldbe, hanem jórészt kőtéglatörmelékbe vagy egyéb töltőanyagba vetik, mert a termőtalaj ráhordása körülményes és drága. Beszerzik a legolcsóbb és gyors kezdeti fejlődésű fűmagot - Angol perjét, Olasz perjét - és elvetik akkor, amikor éppen idejük van. Ez a két fűfaj valóban gyorsan kikel, és már kezdetben is gyorsan fejlődik, de két-három év alatt mindkettő többnyire kipusztul.

 

pázsit

 

Amikor kevés az idő arra, hogy gyorsan kelő fűfajokkal létesítsünk gyepet, gyeptéglát vagy előnevelt pázsitszőnyeget használhatunk. Ez utóbbi olyan keverékből készül, amely a vetéstől számított rövid időn belül erős gyökérnemezt alkot, olyan gyökérzetet képez, amely telepítés után gyorsan összenő a termőtalajjal.

Fontos, hogy ne fakuljon ki a nyári idényben, és ne ritkuljon ki a használat folyamán. Itthon is kaphatók előre összeállított pázsitkeverékek.

 

A gyep

 

A gyep magasabbra hagyott, kevésbé intenzíven ápolt felület.

Többnyire szélesebb levelű, durvább megjelenésű füvekből áll, amelyekhez kétszikű növényeket, főleg pillangósokat társíthatunk. Az ősgyep természetes körülmények között keletkezik, a kert létesítésekor meghagyhatjuk, bár nem olyan dekoratív, mint a vetett gyep.

 

zöld gyep

 

A vetett gyepet díszgyepnek is nevezzük.  Fűfajokból összeállított keverékkel együtt egyéb réti növények (pl.: herefélék, évelő közönséges cickafark) magvait is vethetjük.  A kétszikű növények megválasztásában, illetve későbbi megtűrésében legyünk óvatosak! Kellemetlen társ lehet a százszorszép, a gyermekláncfű, a fehér here. Tőlevélrózsáik és leveleik ráfekszenek a talajra, vagy levélzetükkel beárnyékolják és kiölik a füveket. A százszorszép évelő növény, elszaporodása a talaj elsavanyodását is jelzi. A gyermekláncfű teljesen kipusztíthatja a füvet. Ezeket a növényeket sajnos ki kell irtani. Az erősebben beárnyékolt felületeken termesztett fűfajainkkal már nem boldogulunk, ilyen esetben ún. árnyéki gyeppótló évelőket telepítsünk.

Szabó János írása nyomán

Gyepszőnyegezés művelete

értékelés