Gyepesítés fűmagvetéssel: tavasszal vagy ősszel jobb?

Mikor érdemes belevágni a gyepesítésbe?

A fűmegvetés legjobb, ha augusztus végétől szeptember végéig tartó időszakra időzítjük. Bár ezután is (októberben, kedvező időjárás esetén akár még november elején is) lehet sikeresen gyepesíteni, de ekkor lényegesen kedvezőtlenebbek lehetnek a körülmények és lehet, hogy a frissen kelő gyep nem tud kellően megerősödni a tél előtt. Az őszi füvesítés előnyei>>

Fűvesítés tavasszal

Egy másik, viszonylag kedvező időszak még a március és az április, azonban a gyomok is ilyenkor a legaktívabbak, ezért várhatóan meggyűlik velük majd a bajunk. A forró nyári hónapok nem alkalmasak fűmagvetésre, ugyanis a frissen előbújt fűszálak érzékenyen reagálnak a hőségre és a csírázási képesség akár lecsökkenhet 50%-ra. A ritkásan kelő gyepünkben pedig tömegével fognak elszaporodni a gyomok. Azonban ezekben a szárazabb hónapokban a talaj kiválóan alkalmas és általában elég száraz arra, hogy előkészítsük az augusztus végi gyepesítésre.

Füvesítés lépésről-lépésre: Készítsük elő a talajt

A fűmagvetéshez szükséges talajmunkák fárasztóak, sok időnket és energiánkat emésztik föl. Azonban megéri a befektetés, mert a gondosan előkészített talaj a szép pázsit záloga!  Első lépésként meg kell tisztítanunk a területet. Az építkezésből visszamaradt köveknek, tégladaraboknak és egyéb hulladékoknak semmi keresnivalójuk nincs leendő pázsitunk helyén. Ha korábban voltak fák a területen, akkor azok tönkjeit is mindenképp távolítsuk el, mert a bent maradt korhadó fa melegágya a különböző gyepet károsító gombás betegségeknek.

A következő lépés az úgynevezett durva tereprendezés, mely során a terület nagyobb egyenetlenségeit szüntetjük meg, feltöltjük a nagyobb gödröket és eltüntetjük a „dombokat". Ha nagyobb földmunkát kell elvégezzünk, akkor figyeljünk arra, hogy a talaj termékeny felső részét külön kezeljük, és ne keverjük az alsóbb rétegekkel. Ha jó minőségű pázsitot szeretnénk, akkor a termékeny rétegnek legalább 15-20 cm vastagnak kell lennie. Amennyiben ez nincs meg, rendeljünk jó minőségű termőföldet. A talaj termőképességének javítására forgassunk be szerves anyagot, ami lehet komposzt vagy érett marhatrágya.

Ügyeljünk a gondos vízelvezetésre

Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a pázsit a túl sok vízre is olyan érzékenyen reagál, mint a szárazságra. Ezért a durva tereprendezéssel egybekötve meg kell oldjuk a gyepesítendő terület vízelvezetését. Amennyiben talajunkba könnyen beszivárog a víz, akkor elég, ha a felületnek adunk egy enyhe lejtést, hogy az a csapadék, amit talajunk nem képes fölvenni, el tudjon folyni a területről.  Ha a talaj alsó része kötött („agyagos") fokozottan figyeljünk oda a tereprendezésnél, és egyenlítsük ki az összes kisebb mélyedést is, amiben megállhat a víz. Szükség lehet arra is, hogy műanyag draincsövek és kaviccsal feltöltött gödrök rendszerével javítsunk talajunk víz- és levegőháztartásán. Az ilyen kötött, levegőtlen talajokban pázsitunk nem fogja jól érezni magát, ezért megfelelő vastagságú (15-20 cm), nem agyagos termőréteget hordjunk a területre.

A gyepesítéskor gondoljunk a jó vízelvezetésre is

A magvetés előtti utolsó simítások

Ha nagyvonalakban elrendeztük a területet, akkor fel kell készítsük a talajt a fűmagok fogadására. Segítsünk a gyepnek és csökkentsük a konkurenciát! Ha két-három hétig magára hagyjuk a talajt, akkor az addig alvó gyommagok is kicsíráznak, mi pedig el tudjuk távolítani őket. Amennyiben nagymértékben szaporodtak el a gyomok kertünkben, alkalmazhatunk vegyszeres gyomirtást is. Ebben az esetben figyeljünk arra, hogy az ilyen szereket mindig megfelelő dózisban, a környezetvédelmi utasítások betartásával alkalmazzuk.

A nagyobb rögöket törjük apróra, ugyanis a friss fűszálak nehezen bújnak elő alóluk. A gyepesítendő területet kapáljuk föl és gereblyével alakítsunk ki egyenletes felületet, majd egy nagy hengerrel tömörítsük a talajt. Ezt a műveletsort addig ismételjük, míg a területünk teljesen egyenletessé nem válik. Fontos, hogy a talajjal akkor dolgozzunk, amikor kellően száraz és könnyen tudunk dolgozni vele, máskülönben fáradozásunk hiábavaló lesz.

Melyik fűmagot válasszam a sok közül?

Ahogy jó ételeket is csak jó minőségű alapanyagokból

Mindig nézzük meg, hogy az adott fűmagot mikor csomagolták! Bár a fűmagok elvileg közel két évig nem veszítik el a csirázási képességüket, azonban törekedjünk arra, hogy az egy évnél nem régebben csomagolt magokat válasszunk. Ha van (és általában szokott lenni), vásároljunk hazai termesztőtől származó fűmagot, mert ezeket a fajtákat itthon edzették, így jobban bírják a Kárpát-medence klímáját és természetesen az áruk is kedvezőbb. Gondoljuk végig, hogy milyen pázsitot szeretnénk és aszerint válasszunk a „sport", „pázsit", „golf" vagy egyéb fantázianevek között. Fűmagkeverékek>>

Fűmagvetés

Amennyiben nincs kellő gyakorlatunk a magvetésben, érdemes a területet spárgával kisebb négyzet alakú területekre osztani úgy, hogy a négyzetek oldala 5m legyen. Az így kapott területek mindegyikére 1 kg fűmagot kell kijuttassunk. A vetést mindenképp szélcsendes időben végezzük. Az elszórt fűmagot gereblyével óvatosan, apró mozdulatokkal forgassuk be a talajba, majd hengerezés után finoman permezve öntözzük meg. Ezután körülbelül két hét kell, amíg megjelennek az első fűszálak a területen. Ezalatt az idő alatt folyamatosan tartsuk a felületet nedvesen és figyeljük, hogyan változik a puszta földből zöld szőnyeggé.

Kopasz foltok a gyepben? Felülvetés lépésről-lépésre>>