Kertépítés másképp: télen is élő kertek

Sötét szürke égbolt, rövid nappalok, lombjuk vesztett kopasz fák, az elmúlásra emlékeztető, melankolikus hangulatot árasztó környezet vesz körül bennünket. Nem véletlen, hogy a "spleen" (kedélybetegség) Angliából származik, ahol a szürke esős napok még hosszabban nyomasztják az emberi pszichét.

A télikert ötlete Angliában született meg

A hideg, sötét napok miatt alakultak ki legelőszőr Angliában a télikertek, és váltak rendkívül népszerűvé a felső tízezer tagjainak és a módosabb polgárok otthonában egyaránt. Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején egyre-másra épültek fűtött, üvegezett helységek, melyek teret adtak a télen is zöldellő narancsnak, citromnak, pálmáknak és egyéb virágzó trópusi növényeknek. A tehetősek hóbortjai gyorsan elterjedt, és a francia, svéd, német uralkodók és főrendiek rájöttek, hogy "nem élet az élet téli kert nélkül". Ami pedig az uralkodói udvarokban sikknek számított, hamarosan követendő példává vált a jómódú polgárok otthonaiban is.

A trópusi hangulat ihlette a télikerteket

Ennek a divathullámnak hatalmas lökést adott az 1800-as években a mesés trópusi területek felfedezése. A hajósok a kincsekkel, drágaságokkal együtt elárasztották a vén Európát a buja trópusi területek bizarr, lélegzetelállító színekben és formákban pompázó növényeivel és állataival. Tíz- és százezer számra gyűjtötték be az élő trópusi csodákat. Veitch, Linden, Schomburg és még sorolhatnám sokáig azoknak a botanikusoknak, utazóknak, orchidea vadászoknak a neveit, akik tudományos megszállottságból, vagy csak kapzsi pénzhajhászástól hajtva árasztották el Európát a szebbnél szebb élőlényekkel.

Ennek a jelenségnek a pozitívuma az európai cserepes- és dísznövény kultúra gazdagodásában, a másik oldalon viszont sok trópusi növény eredeti élőhelyéről való kipusztulásában realizálódott.

Sokak véleménye szerint a jól megépített modern kert már télen sem "szomorú". Az örökzöldek gazdag választékából különböző színű és formájú tű-, pikkely- és lomblevelű exótákból olyan kertet lehet építeni, mely télen is él. Igen ám, de télen, ha a legjobban összekomponált kertből belépünk egy néhány négyzetméteres gazdagon beültetett télikertbe, azonnal úgy érezzük, hogy egy más világ vesz körül minket. Ez a "más világ" impressziója feledteti velünk a fűtés és a világítás számla szomorú számoszlopait.

Mi is az a téli kert, és milyen legyen az?

Erre is csak azt tudom mondani, mint az előző fejezetekben, hogy ami a körülményeinkhez és egyéniségünkhöz legjobban illik. Építhetünk egy nagy társaság befogadására alkalmas tágas üvegfelületekkel határolt, illetve fedett nappaliba, vagy ahhoz kapcsolódó zárt teraszon is télikertet. Ilyenkor a növényeket fa, kerámia vagy fémkaspóba helyezzük el. Kitűnő együttest alkot néhány trópusokról hozott fafaragás vagy kerámia szobor, természetes anyagokból (rafia vagy kókuszháncs) készült alátét, fali dísz, régi fegyver (íj, vadász bunkó) vagy kőedény. A különböző magasságokban elhelyezett, falra akasztott és padlóvázába ültetett növények és tárgyak harmonikus és egzotikus hatást keltenek.

Megfelelő fényellátottságú teraszon "barlangot" alakíthatunk ki, melybe elhelyezhető a jacuzzi, a környezetet egy vízeséssel és hatalmas üreges fákból berendezett trópusi esőerdő gazdagíthatja. Átriumban építhetünk száraz sivatagot imitáló szukkulens kertet, ahol ember nagyságú oszlopkaktuszok, euforbiák, yuccák, agavék hökkentik meg a gyanútlan belépőt. Az ilyen összeállításokhoz remekül illeszthetőek műtárgyként a törött agyagedények, koponya vagy egyéb tisztított csontok, száraz gyökerek, koptatott kövek.

Számomra a legvonzóbbak és személyes kedvenceim Costa Rica és Equador köderdői. Óriási fákon ezernyi különböző színű és formájú orchidea, bromélia, páfrány és kúszónövény, melyek sokfélesége és fajgazdagsága szinte az irracionalitás határát súrolja. Vannak területek, ahol 100 négyzetméteren több mint ezer különböző növény fajai találhatóak meg (egy európai erdőben ez a szám nem haladja meg a 60-70-et). A fák ágairól hatalmas kötegekben lógnak a szakállmohának nevezett ezüstös Tillandsia usneoides telepek, a fák törzsein, ágain, a sziklák felületén mindenütt epifita (fán lakó) és liofita (kőn lakó) orchideák nyílnak a gombostűfejnyi mérettől egészen a 25 cm-es átmérőig. A fán élő broméliák tölcsérében apró orchideák, páfrányok, vízinövények alkotnak csodás életközösséget a szivárvány minden színében pompázó nyílméregbékákkal. A biodiverzitás (az élővilág változatossága) egy rideg szakmai terminológia, mely ezeken a helyeken válik igazán valóságossá.

Lehet télikert akár 3 m2-en is

Mindez ma már nem elérhetetlen álom néhány négyzetméteren sem lakóépületünkben. Ez a természetes, azt hűen követő trópusi télikert a tropicárium. Természetesen ehhez speciális anyagok, jól megépített műszaki háttér és rendkívül komoly szakmai ismeret szükséges, hiszen egy ilyen mesterséges "mini köderdő" megépítéséhez össze kell válogatni azokat a fajokat, melyek a rendelkezésre álló helyhez arányosan illeszthetőek. Az ilyen kompozíciókhoz jól illeszthetőek az itthon is tenyészthető nyílméregbékák vagy hüllők, melyek még hihetőbbé teszik a szemlélődő számára a mesterséges esőerdő varázsát. A ködpermetet fúvó kompresszoros öntözőrendszer is elengedhetetlen műszaki feltétele egy ilyen kertnek, melyet elindítva egy kényelmes székből figyelhetjük a növényekről leguruló vízcseppek megnyugtató kopogását, és ha egy rövid időre is, de megfeledkezhetünk a gazdasági válságról és az emberek kíméletlen tülekedéséről, átadva magunkat a természet ezerszínű pompájának és tökéletességének. Ezt adja a télikert.

_{Udvardy Jenő}