Élő vagy műfenyő?

A hagyományos vágott fáról már értekeztem a napokban, így most a másik két alternatíváról ejtenék szót, főleg, hogy olvasóim is kérdezték kommentekben, hogy az élő fenyőt hogyan kell tartani.

Kezdjük a rövidebb témával, a műfenyővel. A jellemzően műanyagból készülő élettelen karácsonyfák előnye nyilvánvaló. Tartósak, sok éven keresztül csatasorba állíthatóak, és használatukkal megelőzzük a valódi fenyőkkel járó vesződségeket, nem kell minden decemberben válogatni, szállítani, söpörni a lehullott leveleket, a végén pedig a kidobásról gondoskodni. Többé-kevésbé környezetbarátok is, mert annak ellenére, hogy műanyagból készültek, sokéves használati ciklusukkal nem terhelik túlzottan a környezetet. Sajnos az többé-kevésbé illúzió, hogy minden műfenyő megment egy valódit, hisz ha valaki az előbbit választja, attól még az utóbbit is kivágják, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy mi tevőlegesen nem veszünk részt a fenyőpusztításban. Hátrányként jelentkezik természetesen, hogy a műfenyőnek nincs illata, nem olyan szép, mint egy igazi fenyő, és sokaknak egyszerűen hangulatromboló. Ár tekintetében a mesterséges fa széles skálán mozog, a hipermarketekben kínált darabok egyszerűek, olcsók, de egy valóban mutatós műfa roppant drága is lehet. Az igazán luxuskivitelű műfenyők beépített világítással is rendelkeznek, így izzósorról sem kell gondoskodni, ízlés kérdése, hogy vonzó-e az ilyesmi.

Hogyan tartsuk életben a földlabdás fenyőfát?

A másik kardinális kérdés a karácsonyfa témakörben, hogy megéri-e dézsás fenyőt vásárolni? Csábító, hogy az élő fenyőt általában valamilyen akció keretében kínálják, például az ünnepek után visszaveszik a vételár egy részének visszatérítésével, ez tulajdonképpen a kölcsönzött fa, ami jó választás azoknak, akiknél nem jöhet szóba a kiültetés. Más esetekben a dézsás, földlabdás fenyőkhöz levásárolható kupont adnak a kertészetek. Az élő fa előnye, hogy (szerencsés esetben) maradandó kerti díszhez jutunk, kölcsönzés esetén pedig a műfenyőhöz hasonlóan kivonjuk magunkat az élő anyag pazarlásának vádja alól. Hátrányként jelentkezik, hogy az egyáltalán nem szobába való fenyő tartása gondoskodást igényel. Akár kölcsönözzük, akár kiültetésre szánjuk fánkat, az a legnagyobb kihívás, hogy életben tartsuk az ünnepek végeztéig.

Sajnos az átlagos szobai klíma mindenképp túl meleg, és páraszegény, ezért lakásban nem ajánlott huzamosabb ideig tartani a gyökeres fenyőt, legfeljebb pár napig, amíg ténylegesen ünnep van. Beltérben lehetőleg ne radiátor mellé állítsuk, ha pedig kényszerűen oda kerül, akkor lehetőség szerint a legközelebbi fűtőtestet kapcsoljuk ki. A növényt a szobai tartás során párásítani, spriccelni nem kell (hisz ideális esetben csak pár napról van szó), főleg ha még égősor is van rajta, a miértet nem kell taglalni. Az égősorral egyébként is óvatosan bánjunk, lehetőleg hagyjuk el az élő fáról, vagy inkább kisebb fényerejűt vásároljunk, mivel az égősor hőmérsékletkülönbséget alakíthat ki az ágakon, főleg a csúcson, ami a fát megzavarja a nyugalmi időszakban, és kiültetéskor megfagyhat, sérülhet. A napi rendszerességű öntözésről se feledkezzünk meg!

A nedves közeg megtartása érdekében a fenyő konténerének tetejére tegyünk mulcsot 8-10 cm vastagságban, ez is gátolja a kiszáradást, persze a megfelelő öntözés mellett. Ünnepi vendégünket karácsony után bármikor ki lehet ültetni fagymentes időszakban, vagy védett, de hűvös, napos helyen lehet tárolni a kiültetésig.