Télálló pálmákat és banánt is ültethetünk kertünkbe

Pálmák

Igen, talán a télálló pálma a legmeghökkentőbb! Pedig Magyarországon már a hetvenes években ültették az első példányokat. A legnagyobb ilyen egy kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), ami a budapesti Kertészeti Egyetem budai (Gellért-hegyi) arborétumában, a K-épület főbejárata melletti beszögellésben látható, több kisebb társával együtt. Láthatunk még szép példányokat egyebek közt a budapesti Füvészkertben, a budapesti Állat- és Növénykert pálmaháza mögött, a pécsi JPTE botanikus kertjében, és néhány magángyűjteményben.

Trachycarpus fortunei (ELTE Füvészkert) Trachycarpus fortunei (KÉE budai arborétuma)

 

A pálmák hazai sikeres nevelésével kapcsolatban érdemes minden mikroklimatikus előnyt kihasználni. Ilyen szempontból hazánkban mindent figyelembe véve a legfontosabbak a jó vízáteresztésű talaj, szélvédett hely, déli-délnyugati napsütötte homlokzat elé ültetés, a növény fejlettsége (minél nagyobb), délnyugati domb- ill. hegyoldal legfeljebb 300 méterig, védett, városi klíma, az ország délnyugati területei ill. egyéb megbízható ún. szőlőklímák (vagy ahol a füge jól terem).

Sabal minor (ELTE Füvészkert)

Kiültetés után néhány évig érdemes védelmet biztosítani, amíg a gyökérzóna eléri az optimális méretet, illetve alkalmazkodik a növény az új körülményekhez. 2-3, egyes fajoknál 5-6 éves téli védelem után attól kell csak megóvni a legtöbb pálmát, hogy a téli csapadék ne folyhasson be a központi, ún. szívrügyhöz, mert akkor kifagyhat, illetve enyhébb időjárás esetén a gombák végezhetnek vele. Ez könnyen megoldható úgy, hogy egyszerűen a leveleket szorosan összekötözzük. Ha még biztosabbak akarunk lenni, akkor még ennek tetejébe készíthetünk valami "süveget", pl. egy nagyobb használaton kívüli műanyagcserepet húzunk rá. Kifejlett, idősebb példányoknál a szövetek annyira megerősödnek és olyan szorosan állnak az előtörőben lévő levelek, hogy a csapadék ott már nem tud behatolni, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni.

Milyen pálma fajok jöhetnek számításba a mi éghajlatunkon

Télállóság szempontjából sorrendben:

Rhapidophyllum hystrix (~-26 °C), bokros növekedésű, alacsony törzset és sarjakat nevelő, lassú növekedésű, tenyeresen szeldelt levelekkel.
Rhapidophyllum hystrix eredeti élőhelyén, Floridában

Sabal minor (~-21 °C), bokros, törzset nem fejleszt, lassú növekedésű, mutatós tenyeresen szeldelt levelekkel.

Trachycarpus takil (indiai kenderpálma) nemrég a Trachycarpus fortuneitől izolált önálló faj. Mindenben a Tr. fortuneihez hasonló, de erősebb habitusú: nagyobb termetű, magasabbra nő, nagyobb levelei vannak, gyorsabb növekedésű, valamivel jobb a télállósága (~-18 - -20 °C). Hamar elveszíti a Tr. fortuneire jellemző kenderbevonatot a törzsről (lecsupaszodik). 15-16 méteresre is megnőhet. A legnagyobb termetű nálunk nevelhető pálmafaj.

Trachycarpus fortunei (kínai kenderpálma, ~-16 - -18 °C). Az előzőhöz hasonló, de valamelyest kisebb termetű (legfeljebb 12-14 méteresre megnövő) nálunk legkönnyebben beszerezhető faj. Olaszországi importból gyakran tévesen Chamaerops excelsa néven forgalmazzák. Nálunk termést is hoz, melyből csírázóképes mag nyerhető.

Trachycarpus wagnerianus (~-16 °C): a Tr. fortuneihez hasonló, de annál jóval kisebbre növő. Mutatós leveleivel díszít.

A következő két faj még kipróbálás alatt van, de hasonló adottságokkal rendelkező helyeken bíztató eredményeket értek el velük.

Télállóságát tekintve a Tr. fortuneihez hasonló, de valószínűleg az alapfajhoz hasonlóan, annál valamivel érzékenyebb a középrügye a csapadékra, ezért némi csapadékvédelmet igényel.

Jubaea chilensis (~-16 °C): a legjobb télállósággal rendelkező faj a szárnyasan szeldelt levelű pálmák közül. Lassú növekedésű, de idővel óriási termetűvé növekszik. Laza szerkezetű, jól drenált (pangó víztől mentes) talajt igényel, mivel a téli csapadékra érzékeny.

Bár a nyitvatermők közé tartoznak a cikászok (cikászpáfrányok, szágópálmák), de habitusuk alapján mégis itt tárgyalnék egy fajt, a Cycas panzihuahuensist. Németországi adatok szerint elviseli a -16 °C fokot, ha a téli csapadék ellen a növény közepét védjük és a talaj jól drenált. Mások szerint a csapadékkal szemben is ellenálló. Eredeti élőhelyén igen gyors növekedésű. Hazai tapasztalatok még nincsenek.

Télálló banán

Hazai viszonyok között egy banánfaj van, amely biztonságosan áttelel: a Musa basjoo, amely Japánból származik. Igen gyors növekedésű és 4-5 méter magasra is megnő. 3 méteres magasság elérése után virágozhat és termést is hozhat. Sajnos hazai viszonyok között a tenyészidőszak rövid a termés beérleléséhez, viszont ha be is érne, a rengeteg mag miatt problémás lenne a fogyasztása. Bár a húsa ízletes.A teleltetést több módon is megoldhatjuk. Vagy egyszerűen a törzs alsó részét betakarjuk földdel és hagyjuk, hogy a lágyrészek lefagyjanak. A növény télállóságát ugyanis a föld alatti rhizóma adja, amiből minden tavasszal újból kihajt a növény és rövidesen bámulatos növekedésbe kezd.

Ha napos helyen van és rendszeresen, bőven kap vizet és tápanyagokat, hetente képes kinevelni egy akár másfél méteres levelet is. Ha szeretnénk, hogy a növényünk a téli időjárástól függően ne a nulláról kezdje minden tavasszal, akkor az első fagy után hagyjunk meg a törzsből egy kb. 60 cm hosszú darabot, készítsünk köré egy kb. 1 méteres sugarú drótketrecet, tömjük szorosan tele száraz lombbal, szalmával és végül az egészet borítsuk be fóliával. Ez utóbbi ne legyen hermetikusan zárt, nehogy a gombák végezzenek a növénnyel. Ekkor a banán tavasszal a megőrződött törzsből kezd újból hajtani, ezáltal impozánsabb, nagyobb termetű lesz.