Mire használható a nagyvirágú tárnicslonc?

Általános tudnivalók a nagyvirágú tárnicsloncról

• Latin neve: Abelia x grandiflora
• Növény típus: Cserje
• Lombozat: Van
• Virágzat: Van
• Illat: Van
• Fényigény: Részleges árnyék, részleges napfény ( a tejes napfényt is elviseli)
• Talaj típus: Savas, agyagos, semleges, homokos, kissé lúgos, jó vízvezetésű
• Virágszín: Rózsaszín, zöld, bíbor
• Növekedése: Átlagos

A tárnicsloncok népszerű kerti cserjék, amelyek élénk virágukról ismertek. A nagyvirágú tárnicslonc a leggyakoribb faj, amely az Abelia chinensis és az Abelia uniflora hibridje.

Ez a példány egy kerekded, elnyúló, többszárú cserje elegánsan meghajló 3 méteres ágakkal, ovális, fényes, félig örökzöld 2,5 centiméteres levelekkel és fehéres rózsaszínes, trombita alakú 1,27 centiméteres virágfürtökkel. Kora nyártól késő télig virágzik. Virágai kicsik, trombita alakúak és fehér illetve rózsaszín színekben pompáznak. A virágok a levél hónaljban a szár végén helyezkednek el, egyetlen virágfürtben 1 - 8 virág is lehet. A legtöbben kellemes illatáért kedvelik.

A nemzetség körülbelül 80 fajt foglal magába, amelyek különböznek színükben, méretükben és növésükben egyaránt.

A nagyvirágú tárnicslonc két faj kereszteződéséből jött létre, az Abelia uniflora és az Abélia chinensis fajok hibridje.

Mivel félig örökzöld, a levelek fele lehull hidegebb időben, másik fele pedig megpirosodik. Ez a növény a levelek elhullása után is vonzó marad mivel a csillag formájú levélcsésze továbbra is a növényen marad.

Az Abeliát lehet egymagában, csoportosan vagy tömegesen (szegélynövényként) nevelni. Nagyon jól mutat sövénykerítésként vagy alacsony válaszfalként olyan helyeken, ahol télen nincs fagy. Bárhol megél, lehet síkságokon, dombos helyeken vagy part mentén nevelni dísznövényként vagy erózió gátlóként.

Hasznosítása: Szegélynövény, erózió gátló, ellenáll a kórokozóknak, élősövény, válaszfal, dísznövény.