11 dolog, amit a bambuszról tudni kell!

A bambuszok napjaink slágernövényei!

Hogy népszerűségük egyre növekszik, elsősorban annak a semmivel össze nem hasonlítható, magával ragadó, különlegesen kellemes, egzotikus hangulatnak köszönhető, melyet e csodálatos növények árasztanak környezetük felé. Mindezek ellenére ezek a növények még közel sem foglalhatták el az őket igazán megillető, előkelő helyet a leggyakrabban alkalmazott dísznövények képzeletbeli rangsorában. Korábban ez részben a beszerzési lehetőségek korlátozottságával, illetve a róluk rendelkezésre álló ismeretek és tapasztalatok hiányával volt magyarázható. Mára azonban minden, valamire való áruda kínálatában megtalálhatók, s a róluk szóló irodalom sem hiányzik, hiszen egy kiváló, magyar nyelvű szakkönyv (Tihanyi-Kósa: Bambuszok és díszfüvek képeskönyve) és számtalan újságcikk áll rendelkezésre, ezen felül pedig az internet kínál szinte végtelen vadászmezőt az érdeklődőknek.

Saját ismereteimet és tapasztalataimat a bambuszokról a leggyakrabban feltett kérdések megválaszolásával foglalom össze az alábbiakban, remélve, hogy e kis ismertető újabb híveket toboroz a bambuszosok szépen gyarapodó táborába:

1. Mi a bambusz?

Egy idős kínai bölcstől kérdezték egyszer, hogy a bambusz valójában fű-e, vagy fa? Ő ezt felelte: "A bambusz olyan fű, ami fává is tud nőni."

A bambuszok egyébként a pázsitfűfélék családjába tartoznak, de az általánosan ismert füveknél lényegesen nagyobbra is nőhetnek. A Gigantochloa verticillata nevű trópusi óriásbambusz 40 cm szár-, vagy inkább törzs(!)-átmérőt, és 40 méteres magasságot érhet el!

2. Mire jó a bambusz?

Ahány bambusz, annyi lehetőség! Egzotikus szépségüknek, sajátos, keleties hangulatuknak, vízparti hatásuknak köszönhetően elsőrendű dísznövények. Kiválóak vízpartokra, meredek rézsűk megkötésére, gyönyörűek egyediként telepítve, erdőnek, vagy ligetnek, elsőrangúak sövénynek, szegélynek ültetve, háttérnek, edényesnek, szobanövénynek, sőt egyes fajok még bonsainak is!

Emellett fájuk (erős és rugalmas száraik) nagyszerű alapanyagok a kézműves és asztalosipar számára. Az ázsiai emberek szemében a bambusz nemcsak egyszerű haszonnövény, hanem annál sokkal több: életfelfogás és filozófia is, melyet vallanak és mindennapi életük során alkalmaznak.

A bambuszok tanulságos tulajdonsága a hihetetlen alkalmazkodó- és túlélőképességük: a kényelmes szenvedélyek (TV, dohány, alkohol, drogok, falánkság, tespedés) helyett a túlélés, kiteljesedés és értékteremtés embert próbáló, következetességet és kitartást igénylő feladatát kínálják. Vegyünk példát a bambuszokról! Hiroshimában állítólag az atomtámadás okozta pusztulás után az első növény volt, amelyik újra kihajtott!

3. Hogyan fejlődik a bambusz?

A mérsékelt övi bambuszoknak fejlett földalatti szárrendszere van, ezekből fejlődnek ki a gyökerek és az új hajtások. Minél fejlettebb a földalatti rizómaállomány, annál erősebb szárakat hoz a telep. Frissen telepített bambuszunk a körülményektől függően (víz, tápanyag, jó talajszerkezet, gyommentesség) 6-12 év alatt éri el az adott fajra, vagy fajtára jellemző legnagyobb méretét. Az új hajtások általában tavasz végén, nyár elején jelennek meg, és néhány hét alatt elérik teljes magasságukat, azután már csak lombosodnak. Egy-egy szár 5-6 évig él, eközben egyre szilárdabb lesz.

4. Milyenek a bambuszok?

Először is: mindegyik örökzöld! Vannak törpe kis bokrocskák, 10-12 méteres óriások; kis levelűek, nagyobb, sőt óriási levelűek; zöld lombúak, fehéren csíkozottak, vagy arannyal sávozottak; zöld szárúak, hamvas, kékes, sárga, vörös, csíkos, párducfoltos, sőt fekete szárszínűek; fűszálvékonyak, karvastagságúak, ívesen hajlók, cikkcakkosak, szálegyenesek; lágyabbak és kőkemények és még megannyi változat...

5. Mit igényel a bambusz?

Vannak, amelyek a legkeményebb fagyokkal is vidáman dacolnak, mások még védett helyen sem mindig érzik jól magukat, vannak örökké szomjasak, mások jó szárazságtűrők, egyesek árnyékkedvelők, mások napimádók, bizonyos dolgokban azonban hasonlítanak: a jó tápanyag- és vízellátást nagyon meghálálják, csakúgy, mint talajuk gyommentesen tartását és téli takarását (mulcsozását: forgáccsal, komposzttal, szalmával).

6. Mekkorára nő meg a bambusz?

Ez a csaknem másfélezer bambuszfajt tekintve jó kérdés, még akkor is, ha "csak" a hazai klímán nevelhető kb. 200 fajt és fajtát tekintjük. Vannak olyan pöttömök, melyekből gyönyörű zöld gyepet nevelhetünk és vannak olyan óriások, melyek egy negyedik emeleti ablakon is beleshetnek.

Magyarországon kb. 10-12 m-t érhetnek el a legnagyobb termetű fajok, ez kb. két villanyoszlop egymás tetejére állítva. Vannak persze szolidabb, 2-3-5 méteresek is, a választékból tetszés szerint válogathatunk.

7. Télen nem fagy el a bambusz?

Esze ágában sincs! Bár vannak érzékenyebb fajok (ezekkel bajlódjanak a gyűjtők), nem ritka a -35˚C-os hideget elviselő sem (egyes fajokat Alaszkában is ültetnek), de egy mínusz 20-25˚C fagytűrésű bambusz már egész jól elboldogul hazánkban. A mínusz 35˚C-os fagytűrésre utaló irodalmi adatok azonban valószínűleg a földalatti részek fagytűrésére utalnak. Tapasztalatom szerint mínusz 17-18˚C körüli az a hőmérséklet, melyet az ellenállóbb fajok még lombkárosodás nélkül, vagy csekély sérülésekkel, de elviselnek.

Mínusz 20-25˚C közti hőmérsékleten a lombozat lefagy, de a szárak tavasszal még újralombosodnak. Ennél keményebb hideg esetén az összes föld feletti rész lefagy, növényeink pedig tavasszal a rizómákból újulnak meg. Kétségbeejtőek voltak számomra a néhány évvel korábbi, két egymást követő télen is előfordult mínusz 28-29˚C-os rekord hidegek következményei: a tavasz csak szalmasárga, zörgősre száradt, kopasz szárakat talált az ősszel még burjánzó, szinte trópusias hangulatú bambuszerdők helyén. Májusban azonban elemi erővel, tömegesen törtek ki ismét az erős, új hajtások, nyár közepére pedig már nyoma sem volt a tél pusztításának: ismét haragoszöld, viruló, szélben lengedező gyönyörű állományokban gyönyörködhettünk.

8. Virágoznak a bambuszok?

Igen. Virágaik jelentéktelenek, de általában nagy tömegben fejlődnek, s a tövektől sok energiát vonnak el. Bizonyos fajokat annyira megvisel a virágzás, hogy a magok beérlelése után el is pusztulnak. Ez főleg az óriás fajokra jellemző, de szerencsére nagyon ritkán, 40-120 évenként fordul elő. A fajok zöme túléli a virágzást, és bár a virágzott szárak elpusztulnak, a telepek a rizómákról felújulnak. A kisebb termetű fajok viszonylag gyakran (némelyek évente) virágoznak, de ezek esetében a virágzás nem okoz számottevő visszaesést a fejlődésben.

9. Metszhetők-e a bambuszok?

A régi, vékony, elöregedő szárak eltávolításával elősegíthetjük az új, vastagabb, erősebb, szebb hajtások fejlődését. Ha az új hajtások oldalágait bizonyos magasságig eltávolítjuk, kevésbé sűrű állományt kapunk, melyben a szárak látványa jobban érvényesül. Metszéssel a bambuszok magasságát és szélességét is ellenőrzésünk alatt tarthatjuk, ez a szép, szabályos sövények kialakításánál elengedhetetlen.

10. Mikor lehet szükség határolásra?

Mivel a mérsékelt övi bambuszok zöme terjedő tövű, szükséges lehet a túlterjedés megakadályozása, ha a számukra rendelkezésre álló területünk korlátozott. Ha a felszín alatti rizómák nem zavaróak, elegendő a nem kívánatos helyen fejlődő hajtások eltávolítása is. Ha a rizómarendszert is gátolni akarjuk a területhódításban, szükség van a talajba süllyesztett határolásra. Ez lehet műanyaglemez, pala, beton, bármi, amin a rizómacsúcs nem tud átfurakodni. A határolás legalább 50 cm-es mélységű legyen, ennél mélyebbre a rizómák gyakorlatilag sohasem hatolnak. Anduze-ben (Franciaország), az általunk is meglátogatott, Bambouseraie nevű óriási (34 hektáros) bambuszkertészetben 1 mm vastag, 70 cm széles fekete műanyaglemezt árusítanak (tekercsekben) a kertépítőknek bambuszhatárolásra. A határolás előnye az is, hogy így bármilyen (szabályos, vagy szabálytalan) alakzatú bambusztelepet létrehozhatunk.

11. Mire használható fel az anyaguk?

Egyelőre "csak" mintegy ezerötszáz féle célra, de itt a lehetőség újabbak kitalálására! Nem véletlen a címben idézett mondás: valóban, a kínaiak élete a bambusz nélkül jóval nehezebb lenne ma is, hiszen használati tárgyaik, kosaraik, játékaik, hangszereik, fegyvereik, dísztárgyaik (sőt egyes műalkotásaik is!), hagyományos közlekedési eszközeik mind-mind jórészt bambuszból készülnek, sőt kerítéseket, hidakat, házakat építenek, s vagy százféle bútort készítenek belőle. Egy híres nyugat-európai kertészeti kiállítás egyik látványossága volt az Eberts cég által kiállított bambuszkerékpár! Indiában húszemeletes épületeket állványoznak fel bambusz-szerkezettel, mert az építőmunkások félnének, ha fémszerkezeteken kellene ugyanilyen magasságban dolgozniuk.

Számos faj rügye nemcsak hogy ehető, de kimondottan finom is, a távol-keleten ma is százezer tonnaszám gyártják a bambuszrügyből készült élelmiszereket. India papírgyárainak egyharmada bambuszból készíti a papírt, közép-Amerikában bambuszház-építési programok keretében évente több tízezer lakást építenek belőle. Napjainkban az emberiség évi nyolc-kilenc milliárd dollárt költ bambuszra és a belőle készülő termékekre.

Több tucat nálunk is télálló bambuszfajból ízletes bambuszrügyet, illetve kiváló alapanyagot készítenek. Azt már csak a hazai állatkertek bosszantására jegyzem meg, hogy az óriás panda fő tápláléka, a Fargesia murielae egy kb. mínusz 30˚C fagytűrésű bambusz, így akármilyen képtelenül is hangzik, Magyarországon is élhetnének pandák! Sajnos a kínai kormánytól csak bérelni lehet a pandákat évi egymillió dollárért...